A mediáció célja, hogy bírósági tárgyalás előtt vagy helyett a felek mediátor segítségével leülnek és megprobálnak egyeszségre jutni. Hasznos lehet válás, vagyon megosztás, kártérítési perek során.

MEDIÁCIÓ FÁZISAI

. A mediáció előkészítése:

1. ismertetni kell a mediáció folyamatát
2. ismertetni kell a mediátor szerepét
3. ismertetni kell a mediációs szabályokat

-         elvárások tisztázása

-         a mediációban elérendő célok megfogalmazása (ezek konkretizálásában a mediátor segít)

-         tömören ismertessék a helyzetet (mit tett a másik, amivel nem ért egyet), hogy ne monopolizálja a beszélgetést az egyik fél… (megfogalmazza: mivel nem ért egyet, milyen lépéseket látna célravezetőnek)

-         sokszor vesztegetik az idejüket a felek a meggyőzőssel, saját igazuk bizonyításával, a másik igazának cáfolatával: rávezetni őket, hogy ez felesleges – a mediátor nem az igazságot keresi, hanem a megoldást.

II. A mediáció folyamata:

Az eset bekerülése a mediációs rendszerbe: amikor valamelyik fél felhívja a mediációs központot… asszisztens.

A mediációs ülés:

1. a mediációs ülés megnyitása

A pozitív légkör kialakítása szempontjából döntő: bemutatkozás; a felek bemutatása egymásnak; annak kifejezése, hogy örül a részvételnek; megszólítás tisztázása; a mediációs ülés szakaszainak ismertetése; ismerteti az ülés célját és a szabályokat.

            Szabályok: nem szabad a beszélőt félbeszakítani, tisztelettel kell kezelni egymást, erőfeszítést kell tenni a probléma jobb megismerésére, kölcsönösen elfogadható megoldások keresésére.

            A mediációs szerződés megkötése: áttekintik a mediáció célját; megismerik a mediátor szerepét; megállapodnak, hogy mediáció segítségével próbálják konfliktusukat megoldani; egyezségre jutnak a költségek, az időpont kérdésében; vállalják, hogy együttműködnek a nézeteltérések megoldásában. Aláírás. Tartalmazza: a felek tisztában vannak a mediációval, arról elegendő felvilágosítást kaptak, ismerik a mediáció céljait, a mediátor szerepét, elfogadják a mediáció díját.

            Hangnem kialakítása: legfontosabb de legnehezebb része is a mediátori munkának – ha eltalálja a hangnemet, minden sikerülhet (felmérni a feleket – laza, formális, infomális, humorizáló) – a résztvevők igényeihez, személyiségéhez, jelen állapotukhoz megtalálni a helyes hangnemet, ez keretet ad a mediáció folyamatához, meghatározza a résztvevők hangulatát, az együttműködés színvonalát.

            Mediációs diagnózis elkészítése: felmérni a felek motiváltságát, kommunikációs stílusát, érzelmi állapotot, nyílt és rejtett érdekeit.

Ennek a szakasznak a végén a feleknek pontosan kell tudniuk, hogy mire vállalkoztak, és mit várhatnak a mediációs üléstől.

1. az információk összegyűjtése

Max. 15 perc.

Tények, érdekek, érzések feltárása – a felek meghallgatják egymást, felszínre kerülnek a konfliktus különböző dimenziói. (Nehéz végighallgatni egymást, főleg meghallani, amit a másik mond. (Érzelmek elszabadulhatnak, vádlások beindulhatnak, játszmák folytatódhatnak – a mediátornak nem szabad ebbe belemenni; hogy a vita a korábbi mederben haladjon tovább.)

Feltárás: mi történt, mi okozta a konfliktust, milyen korábbi próbálkozások voltak a megoldásukra.

Indulatok, feszültségek csökkentésének jó eszköze az információk minél szélesebb köre, tények összegyűjtése – amennyiben szükséges, a mediátor kérdezhet.

Vannak szószátyár ügyfelek, vannak hallgatagok: utóbbinál kérdések segíthetnek – Kérem, mondja el, ön hogyan látja a konfliktust?

1. a megtárgyalandó témák listája

Nem könnyű: lényeges pontok elválasztása a lényegtelentől; semleges nyelven fogalmazódjon.

A szorongást, a félelmet csökkenti sok ember számára, ha érdekeit, problémáit megfogalmazva, konkrétan leírva látja – ez a gondolkodást az érzelmi szintről a racionálisra tereli.

Ha a sorrend megvan, a résztvevők a mediátorral közösen döntenek a sorrendről – milyen sorrendben tárgyalják a felsorolt témákat: nehéztől a könnyű felé vagy fordítva, sürgőstől a kevésbé sürgős felé. (A sorrend meghatározása is konfliktus forrása lehet: ilyenkor a mediátor előállhat javaslattal.)

Itt kell a mediátornak a panaszokat állításokká alakítania; a szubjektív, érzelmi alapú megközelítést objektív, érdek alakúvá átfordítani.

1. a felsorolt témák megtárgyalása

Itt felszínre kerülnek az eltérő és megegyező, rejtett és nyílt érdekek; a résztvevőknek meg kell érteniük a konfliktusukat, csak így kereshetnek megoldás – ahogy egymás szempontjait is meg kell ismerni, s meg kel érteni – ezáltal a konfliktust értik meg jobban. Ez teremt lehetőséget az új ötletek felmerüléséhez és merőben új megoldások kidolgozásához.

Probléma: amikor a felek annyira azonosulnak saját álláspontjukkal, hogy presztízskérdést csinálnak belőle – ekkor már nem a problémát akarják megoldani, hanem önmagukat védik. Minden kritikát vagy övéktől eltérő javaslatot személyük elleni támadásnak minősítenek és visszaverik azt.

Itt nagyon fontosak a kommunikációs készségek, ill. a kommunikációs törvényszerűségek ismerete a mediátor részéről. Különbséget kell tennie a közlések tárgyi- és viszonyszintje között.

Segítsen a feleknek, ha a tárgyalás elakad, segítsen felvenni a kapcsolatot egymással, ha megszakad. Rávenni a feleket, hogy a múlt helyett a jövőre fókuszáljanak.

Átfogalmazás:

- Neked soha semmi nem jó, amit én csinálok, csak kritizálni tudsz – mondja a férj.

– Úgy érzi, hogy a felesége egyoldalúan ítéli meg? Szeretné, ha a felesége a jó tulajdonságait is értékelné? – kérdezi a mediátor.

Átalakítás:

Egy konkrét helyzetnek megváltoztatjuk az érzelmi és gondolati keretét.

1. a megállapodás kidolgozása

Már értik a konfliktust, ill. látják benne saját szerepüket és a másikét is – tisztábban látják a megoldáshoz vezető feladatokat. Itt összegyűjtik az igényeiknek és érdekeiknek legmegfelelőbb megoldásokat – ezeket értékelik, válogatják, továbbfejlesztik.

A mediátor feladata, hogy rávegye a feleket – minél több javaslatot gyűjtsenek össze.

Brainstorming. Nem számít, hogy az ötlet jó vagy rossz, sok legyen.

Engedjék szabadjára ötleteiket.

Minden résztvevő mondjon ötletet – vigyázzon a mediátor az erőegyensúly fenntartására.

Értékelés: amikor a felek kifogytak ötleteikből. Kigyomlálják a megvalósíthatatlan, nevetséges vagy csak az egyik fél számára elfogadható ötleteket.

A „mit tegyünk”-ben kell egyezségre jutni: az értékek és érzések terén nem.

1. a megállapodás megírása

Ez nem jogi szerződés, inkább a konfliktus megoldásához szükséges kötelezettségek összegzése. Rögzíti, hogy a felek miben jutottak egyezségre – mit kell betartaniuk a jövőben: feladatok, határidők.

Konkrétnak kell lennie: segíthet abban, hogy a jövőben hasonló viták elkerülhetők legyenek.

Ha a megállapodás megszületett, a felek elolvassák, szükség esetén módosítják, aláírják.

1. a mediációs ülés lezárása

Megállapodnak.

További ülés szükséges.

Nem jön létre megállapodás. – Ebben az esetben is érdemes összefoglalni a megtett utat, felsorolni azokat a pontokat, amelyekben az álláspontok közeledtek, s amelyekben sikerült megegyezni.

III. Az eset nyomon követése:

A mediátor vagy egy munkatársa néhány hét elteltével érdeklődik, sikerült-e betartani a megállapodást, elégedettek-e az eredménnyel.