Egyre többször kell tapasztalnunk, hogy reggel fáradtan ébredünk. A kialvatlanság, a mindennapi megélhetési gondok komoly erőfeszítéseket jelentenek nap, mint nap.Amíg megy a " szekér" észre sem vesszük, hogy milyen problémák is vannak körölöttünk. Amikor azonban egyszerre veszítjük el állásunkat, megy szét kapcsoltunk vagy vállunk hirtelen magányossá az a picike kisremény is szertefoszlik.

"Ilyenkor csak kínlódásnak érezzük életünket. Beállunk az AFSz sorába és megkapjuk a minimális megélhetéshez szükséges pénzösszeget. Ezzel mégjobban sárba tiprodik önbecsülésünk. Aztán lassan hónapról- hónapra kezdjük feladni a reményt,  a hitet.

Gyakran megkérdezzük magunktol ilyenkor hol az igazság? Hol van ilyenkor Isten, Budhha vagy a Sors? Nem lehetek annyira rossz ember, hogy nap, mint nap a megélhetésért küzdők aztán a szomszéd vagy valamelyik ismerős pedig dözsől. Nem dolgozik, de van gyermeke és talált olyan " balekot", aki eltartja és küldi haza számára a pénzt. Nem kell dolgoznia, van ideje szépnek, csinosnak, frisnek és türelmesnek lenni.

Én aki már ledolgoztam több évet, nem kaptam sok pénzt és nem tart el senki, Hát hol az igazság? Hol van ilyenkor a sors segítsége? Hol az Isteni gondoskodás?"

Ilyen és ehez hasonló gondolatok fogalmazódnak meg a megtört és sebzett lelkekben. Persze hogy sokan kiútnak az öngyilkosságot választja, hiszen a teste az ővé és arról ő dönt és nem lesz esetéből egy szalagcím talán....